2008. március 26., szerda

Gyümölcs a jégkrémben

A növényi táplálékban gazdag étrend élelmi rostokkal és számos egészségvédő hatású tápanyaggal (vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok) látja el a szervezetet. Az étrendi ajánlások szerint napi 5–8 egységnyi, vagyis legalább 50–60 dkg gyümölcsöt illetve zöldséget lenne szükséges fogyasztanunk naponta, lehetőleg minél többfélét – mégsem eszünk elegendő mennyiséget ezekből a táplálékokból.

A gyümölcsök jótékony hatása

A nyers gyümölcs nagy víz- és szervessav-tartalma kellemes, üdítő hatású. A gyümölcsök többsége kis energiatartalmú, az olajos magvak (dió, a mogyoró, mandula stb.) kivételével zsírt nem tartalmaznak. Szénhidráttartalmuk is kicsi, eltekintve a szőlő, a banán, a szilva, a mazsola és az előbb felsorolt héjas termésűek számottevő keményítő- és cukortartalmától.

A gyümölcsök vitamintartalma közismert, tetemes káliumtartalmuk miatt vízhajtó hatásúak. Az antioxidánsokról sokat hallunk mostanában: ezek azok az anyagok, amelyek egyfajta védőpajzsként működnek az ártalmas, szabad gyökökkel szemben. Számos változatuk fellelhető a különböző élelmiszerekben: A-, E- és C-vitamin, a béta-karotin, a magnézim, a szelén, a cink – amelyek sok gyümölcsben is megtalálhatók.

A vitaminokon kívül egyéb molekulák is viselkedhetnek antioxidánsként. Ilyen vegyületek többek között a flavonoidok, a fenolsavak és származékaik az izoflavonoidok, a fitinsav, néhány kéntartalmú aminosav. Ezek közül néhányat nagy mennyiségben tartalmaznak a növényi élelmiszerek, ezért a zöldség- és gyümölcsfélék rendszeres fogyasztása hozzájárul a szervezet antioxidáns-egyensúlyának fenntartásához. Az antioxidánsoknak kitüntetett szerepet tulajdonítanak az öregedés lassításában és egyes betegségek kialakulásának megakadályozásában. A legismertebb a gyökfogó képességük és az a tulajdonságuk, hogy az E- és C-vitamin élettani hatását fokozzák, segítik regenerálásukat.

Színek és bogyók

Az eper és a málna olyan, mint a csokoládé: szinte mindenki szereti. Természetesen akkor a legértékesebb, ha a frissen vagy fagyasztott formában fogyasztjuk, mert így nem vész el gazdag tápanyagtartalma, nem csökken vértisztító és baktériumölő hatása. Tehát, ha eleget (naponta legalább egy maroknyit) fogyasztunk ebből vitaminokban (C-, B5-, B6- és K-vitamin) és ásványi anyagokban (magnézium, kalcium és kálium) gazdag finomságból, garantáltan hozzájárulunk egészségünk védelméhez. A vörös színanyagokat tartalmazó gyümölcsök – mint a cseresznye, szamóca, málna, erdei gyümölcsök, áfonya – színüket az antociánoknak köszönhetik. Rendkívül hatékony antioxidánsok, gátolják a vérrögök képződését, így csökkentik a szív-ér rendszeri betegségek kockázatát.

A citrusfélék (citrom, narancs, grépfrút) bővelkednek C-vitaminban valamint flavonoidokban, amelyek megsokszorozzák az előbbi vitamin zsírégető hatását. A C-vitamin tartalom emellett a zsírégetéshez szükséges tiroxin nevű hormon termelését is elősegíti. A citrommal továbbá hatékonyan vehető fel a harc a fertőzésekkel, vagyis a baktériumokkal szemben, bioflavon-tartalmának köszönhetően nagyon jó vértisztító.

Milyen gyümölcsös jégkrémet válasszunk?

A vizes alapú sorbetek (szorbék) tejet, tejterméket nem tartalmaznak. Alapanyagukból adódóan zsírtartalmuk is minimális, ami a diétázók számára hatalmas előny, nem is említve a citrom vagy málna hozzáadásából származó gyümölcshányadot. Energiatartalmuk mintegy fele a tejes jégkrémekének, 2 gombóc gyümölcssorbet körülbelül 70 kcal energiatartalmú, a gyümölcsös impulzus (pálcikás) jégkrémek energiatartalma is 100 kcal alatti.

Kovács Ildikó dietetikus

Nincsenek megjegyzések: