2008. március 29., szombat

Csoki a jégkrémben

Sokunkkal megtörtént már, hogy munka közben, a nagyobb étkezések között kedvünk támadt nassolni valamit. A vágy hirtelen jelentkezik, majd egyre erősebb lesz. Megoldásként eszünk pár falatot, mire sokkal jobban érezzük magunkat, hiszen megadtuk testünknek, amire szüksége volt. Sajnos, kielégített étkezési vágyaink pozitív hatásait nem értékeljük eléggé. Ha valamire biológiailag van szükségünk, mindent megteszünk, hogy megszerezzük magunknak. Aki fáradt, lefekszik, aki fázik, meleg ruhába bújik. Ezért, ha úgy érzi, csokoládéra van szüksége – egyen pár falat csokoládét!

Miért is szeretjük ennyire a csokit?

A mai Mexikó területén élt maja indiánok már i. sz. 600 körül használták a csokoládé bizonyos változatát, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak: vallási szertartásokban, illetve gyógyszerként használták láz, köhögés és terhességi depresszió ellen. A maják keserű kakaóitalát az aztékok vaníliával és mézzel édesítették. Náluk a csokoládé gazdasági értéke kapott hangsúlyt: a nemesek italának tartották, és fizetőeszközként használták, például az adót is kakaóbabban fizették.

A kakaóbab több mint 500 különböző aromát tartalmaz, így különlegesen összetett az ízhatása. A csokoládét évszázadok óta afrodiziákumként tartják számon, mivel olyan vegyületet tartalmaz, melyet a szerelmes ember agya is termel, de a kísérletek azt mutatják, hogy legalább 4 ezer szelet csokoládét kellene elfogyasztani ahhoz, hogy vágyfokozó hatása érvényesüljön. Finn kutatók szerint azonban vidámabbak és kiegyensúlyozottabbak azok a babák, akiknek édesanyja a várandósság ideje alatt több csokit evett.

A csokoládé cukortartalma emeli agyunkban a szerotoninszintet, ettől és magnéziumtartalmától a hangulatunk tovább javul. A szerotonin nyugtatólag hat, a kiegyensúlyozottság érzetét teremti meg. A benne fellelhető zsír endorfint szabadít fel, amely az agy öröm- és vitalitásközpontját aktiválja.

A csokoládé könnyen és gyorsan felszívódó értékes tápanyagokat, számottevő energiát tartalmaz viszonylag kis térfogatban, tömegben, ezért ezek gyors pótlására is alkalmas. A csokoládé a cukortartalmához képest kis glikémiás indexű (GI), lassabban emésztődik nagy fehérje- és zsírtartalma miatt.

Az egy főre jutó évi csokoládéfogyasztás az USA-ban 4,6 kg, Hollandiában 7,7 kg, míg Magyarországon 3,9 kg. Az európai átlag 6,5 kg, Svájc csokoládéfogyasztása viszont kiemelkedő, évi 10,1 kg/fő.

Mit mondanak a kutatók?

Amerikai és német kutatók egészséges önkénteseket vizsgálva megállapították, hogy a kakaóbab értágító hatása annak a flavonolnak és bomlástermékeinek köszönhető, amelyiknek a neve epikatekin. Ez a molekula fokozza a koszorúerek belső felszínén keletkező értágító anyag, a nitrogén-monoxid felszabadulását. A flavonoidok kifejezett szabadgyökkötő tulajdonságát számos alkalommal igazolták.

Amerikai táplálkozási szakemberek százharminchat különböző klinikai vizsgálat elemzése alapján megállapították, hogy a kakaó és a csokoládé hatóanyagai – antioxidáns hatású sztearinsav- és flavonoidtartalma – a keringési betegségek, illetve halálozás kockázatát valóban mérséklik. A csokoládé fogyasztása csökkenti a vérnyomást, a szérum LDL-koleszterin (káros koleszterin) szintjét és a gyulladásos paramétereket, növeli a HDL-koleszterin szintjét és mérsékli a vérlemezkék összecsapódási hajlamát, ezáltal csökkenti a trombóziskészséget, így fontos szerepet játszik a szív-ér rendszeri betegségek megelőzésében.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a legújabb tudományos eredmények szerint a csokoládé a csontokra kevésbé hat előnyösen, mint a keringési rendszerre. Nagy oxaláttartalma gátolhatja a csont felépítéséhez szükséges kalcium felszívódását, így növelheti a csontritkulás és a következményes csonttörések valószínűségét. Nagyobb kalciumtartalmú élelmiszerek (tejtermékek vagy akár jégkrémek) fogyasztásával azonban ezt a hatást ellensúlyozhatjuk.

Csokoládé mint élelmiszer

A feldolgozás során a kakaóbabban csökken a flavonoidok tartalma, de a kíméletes technológiával előállított csokoládéban ezek nagy része megőrizhető. Mivel az antioxidáns flavonoidok a kakaóban találhatók, egyértelmű, hogy a gazdagabb kakaótartalmú, minőségi étcsokoládéban több ilyen vegyület van, fogyasztása ezért előnyösebb.

A jégkrémeknek is gyakori összetevője a csokoládé, akár alapanyagukat, akár bevonatukat vagy ízesítő anyagaikat tekintve. Válasszuk mindig a minőséget, a megbízható márkákat, az impulzus jégkrémek között keressük az étcsokoládé bevonatúakat.

Az alakjukra vigyázó csokiimádóknak a light jégkrémek bátran ajánlhatók. Kétféle módon lehet „könnyű” egy jégkrém: vagy a zsírtartalmát vagy a szénhidráttartalmát redukálják. Az utóbbi típus általában nem tartalmaz hozzáadott cukrot (csak természetes módon előforduló cukrokat rejt), de mindkét fajta light termék energiatartalma kisebb, mint a normál jégkrémeké.

Számtalanszor olvastuk, hallottuk már, mégsem merjük elhinni: nincs egészségtelen étel, csak rosszul összeállított étrend. A mértéktelen édességfogyasztás azonban nemhogy életünket nem hosszabbítja meg, de túlsúlyt eredményezve annak minőségét is rontani fogja. A mérték és az érték egyaránt fontos követelmény kiegyensúlyozott táplálkozásunkkal kapcsolatban. Az étrendi egyoldalúság minden korban és élethelyzetben kerülendő, ne hagyjuk ki hát az életünkből a csokoládét és a jégkrémet sem! Aki teljesen száműzi életéből az édességet, ördögi körbe kerül, és egyre inkább kívánja azt. Naponta egy pálcikás vagy 2 gombóc családi jégkrém beilleszthető a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozásba és aktív életbe.

Kovács Ildikó dietetikus

Nincsenek megjegyzések: